Nem elzárni, nem bezárni, nem bezárkózni, hanem nyugodt csendben, mozdulatlan harmóniában, tiszta tudatban, önemlékező összerendezettségben nyitottnak lenni

Ez az egy napos program

nem egy klasszikus tréning

Nem egy technikát fogsz megtanulni, bár mutatok számos technikát.

Biztos fogsz hallani számodra újnak tűnő információt, de az sem lesz új, csak elfeledett tudás.
Ez a nap emlékezni segít arra, amit egyszer régen már tudtál:
arra, hogy van eszközöd; van pajzsod amivel védd magad; vannak határaid, amik erősek, engedélyed nélkül áthághatatlanok.
Arra, hogy szuverén (önálló, öntendelkezéssel bíró), teljes döntési szabadsággal rendelkező lélek vagy.
Ebben az univerzumban ez az alaptörvény.

Segítek visszaemlékezni
légzésen, érintésen, szellemi geometrián keresztül visszaszerezni szuveneritásodat.

• Légzés-alapú Energiapajzs:
  Érzelmi és energetikai határok felállítása
• Tükörmező Technika:
  Érzelmi leválás, függetlenség
• Az Egyetemes Harmónia-Spirál Pecsétje:
  Entitásokkal szembeni védettség
• Tér pecsétek:
  Szobák és terek védelme
• Az Összerendeződés rezgései:
  Élő mantra és érintésalapú aktiválás

Miért gondolom, hogy segíteni tudok

Sok önelemzés, spirituális munka, transz tapasztalatok, némi gomba és mély, más dimenziókat érintő beszélgetés során összeállt a kép, hogy a lélek, aki ezt a testet további tapasztalat szerzés céljából összerakta, az elmúlt évmilliók során leginkább védelmező munkakörökben dolgozott.

• Galaktikus határvédelem;
• dimenziók, valóság síkok, galaxisok közti energiacsere egyensúlyának ellenőrzése;
• dimenziókapuk és lélekfolyosók védelme;
• eltérített lelkek visszavezetése…

Itt a Földön:

• portál védelem;
• illetéktelen kezekben veszélyes tudást tartalmazó dokumentumok, technikák védelme;
• térgyógyítás…

 Ha ezután a bemutatkozás után kétségeid támadnak, akkor lehet, hogy ez a program most nem neked szól.

Egy példa jelen életemből

Szüleim nagymamámtól örökölt lakásában ültünk akkori barátnőmmel. Szüleim elutaztak, úgyhogy boldog kettesben voltunk. (Akkoriban nem Magyarországon éltem, amikor hazalátogattam, szüleimnél laktam.)

Barátnőm már említette, hogy vannak médiumi képességei, de még soha nem találkoztam ilyennel előtte, úgyhogy nem tudtam, ez mit jelent.

A nappaliban ültünk, amikor megkérdezte:
- Te, ki az a mérges néni, aki a kanapén ül?
Odanézek, persze senki.
- Mégis mit látsz? – kérdeztem, mire pontosan leírta, ahogy nagymamámra emlékszem.
- De miért mérges? – Mondjuk nagymamám elég gyakran volt mérges. Ami viszont még furcsább volt számomra, az az, hogy anyu, aki nem mondta magáról, hogy médiumi képességei lennének (bár furcsa módon mindig mindenkiről tudta, hogy mi van vele), előző látogatásaim során többször említette nekem, hogy mióta ideköltöztek a nagymamám és később nagypapám halála után, gyakran úgy érzi, hogy nagymamám „ideges”. De hát persze már nem is él, úgyhogy ennyiben maradtunk.
- Azt mondja, nem szereti, hogy mások vannak a lakásában – válaszolta barátnőm.

Több szó nem is esett erről, de később, épp mosogatás közben újra előkerült a téma.
- Megint itt van - jegyezte meg, fel se nézve az öblögetésből.
- Nem tudod elküldeni, vagy valami?
- Hát, el tudom, de azt nem szeretem csinálni.
- Légyszi!
- Na jó - egyezett bele nagy nehezen.
- Ki az a kedves ősz, erős állkacsú öregúr, pipával a kezében?
- Hát az nagypapám lesz. Ő pipázott.
- Nagymamádért jött. Most elvezeti a fénybe…. Elvitte.
Olyan egyszerű volt, abba se hagyta a mosogatást. Mégis könnyekig meghatódtam. Nem is tudtam beszélni erről könnyek nélkül, úgyhogy szó se esett arról, mi történt… egészen estig.

- Na, tudtam! – jelentette ki barátnőm ágyazás közben.
- Mit?
- Tele van a lakás.
- Mivel?
- Velük. Szellemekkel… Lelkekkel. Mindig ez van. Ha egyet elküldök, híre megy és a környékről mindenki idejön. Azért nem szeretem csinálni.

Akkoriban már jóideje szórakoztattam magam azzal, hogy mindenféle védelmi falakat, pajzsokat, páncélokat építettem. (Valamelyik Szepes Mária könyvben olvastam, és egyből megtetszett.) Egyszer meg is támadott egy dühös „kísértet”, tudtam is, hogy ki és miért, és sikerült gyorsan kizárnom az energiamezőmből. Legalább is azt képzeltem. Csak egy nagyon kellemetlen, ijesztő érzés volt, elképzeltem, hogy védelmet rakok föl, és elmúlt. Semmi bizonyítékom nem volt rá, hogy nem csak képzeltem.

Úgyhogy nem akarván hülyét csinálni magamból spirituális barátnőm előtt, nem mondtam neki egy szót sem, de villanyoltás után titokban építettem egy „falat” a hálószoba köré. Elképzeltem, hogy mi át tudunk menni rajta, de a szellemek nem. Aztán elaludtam.

Reggel a barátnőm kicsit zavartan mondta:
- Éjjel kimentem vécére, és persze még mindig tele volt a lakás velük, de valamiért egy se jött be a hálószobába.
Ez volt az első objektív bizonyítékom arra, ami vagyok.
Hetekkel később anyu is, aki nem tudott erről az egészről (arról sem, hogy a barátnőm fönt volt – haha) megjegyezte:
- Érdekes, hogy amióta hazajöttünk nem érzem nagyanyádat.
Ezen akkor megint meghatódtam…

Spirituális munka

Amit spirituális munkámnak tartok, az a Föld energetikai pontjainak… hát, úgy tudom mondani, hogy „kigubancolása”. Rendezése. Pontosabban a tér megteremtése és megtartása, amiben rendeződhet, ami rendeződni akar.

 Ha eddig eljutottál, „komolyra” fordíthatjuk a szót.

Akadémiai képzettségeim

Tanítói és Design manageri diplomám is van, amiket nem használok.

Diplomát szereztem mint „Clinical Hypnotherapist” az Australian Academy of Hypnotic Science keretében; és Medical Hypnotherapy oklevelet az amerikai International Medical and Dental Hypotherapy Association tanfolyamán.

2001 óta NLP Master Practitioner is vagyok

Integrált Tánc és Mozgás Terapeuta

International SleepTalk and Goulding Method Consultant and Trainer

És egy csomó más hipnózissal kapcsolatos oklevél, mint Self Hypnosis Trainer, Client Oriented Parts Therapy Practitioner and Trainer

 Főleg Ausztráliában tartottam tréningeket, de persze Magyarországon is, és minden évben meghívnak az amerikai Hypnoexpo-ra legalább egy előadást és egy tréninget tartani.